Szópárbaj
from: Kivagyok 2005.02.19. 19:04
Ismerjük jól a szópárbajok már kisé elavuló menetét. Két arc valami vasdarabbal hadonászik egy azon ügyből kifolyólag, osz’ az egyik nem megy haza. A mi párbajhőseink (Csató Péter- Replika, Jaya Hari das- Mantra) Nem vérre mennek, sőt barátok. Ám most gondolatban egymásnak szegezik.
Csató: Na kedves Jaya Hari das a következő kérdéssel fordulok Önhöz:-) Itt vannak ezek a nyári fesztiválok, mindenhol van egy Krisnás sátor és egész nap megy ez a Gourangázás meg Hare Krisnázás megy. Mért?
Jhd: Azért mert Isten szent neveinek éneklése egy nagyon tisztító dolog, és ez nem egy mechanikus magunkra erőltetet folyamat, úgyhogy amikor csinálja az ember érzi belőle az ízt. És főleg, ha egy jó zenével összejön, akkor nagyon tartalmas és szórakoztató dolog tud lenni. A bizonyíték erre, hogy senki nincs kényszerítve arra, hogy a Krisna sátorba táncoljon és mégis a Szigeten és Tokaj-Hegyalján is mindig tömve van a sátor. És hogy mért ez a Hare Krisna mantra? Ha tök egyszerűen akarok rá válaszolni, akkor annyi, hogy nagyon jó énekelni, és ez lejön mindenkinek. Ez nem mechanikus dolog, mint a csavargyár, gumicukor, csavargyár, gumicukor, most csak eszembe jutott két szó. Ha ezeket mondogatod, megreccsensz véged van. De a Hare Krisna mantra minden anyagi hangvibráción túl van, és nem fáradsz bele, hanem…….
Csató: Akkor bocs, hogy a szavadba vágok – beszéljünk erről a Hare Krisna mantráról. Tulajdonképpen mi ennek a jelentése? Ha az ember eljut odáig, hogy élvezi énekelni és bemegy a sátorba, akkor nem kellene tudja mit énekel?
Jhd: Ez jó kérdés. Igazából, amit ott csinál, minden szentírásba le van írva, ez Isten szent neveinek az éneklése, ami független a vallásoktól. Ebben a korban, amibe élünk, ez a legmagasabb rendű folyamat: énekelni Isten szent neveit és Isten megnyilvánul ebben a formában, a Hare Krisnán keresztül. Emiatt ennyire vonzó. Sok ember csak annyit érez, de jó énekelni. És de jó, de jó. Például, amikor tegnap amikor játszottunk a Petőfi csarnokba játszottatok odajött hozzám egy srác, és elkezdett ölelgetni, hogy te vagy a Mantra énekese, és semmi mást nem mondott, csak kettő dolgot: Tavaly is itt voltam amikor a Tankcsapda előtt játszottatok, nagyon tetszett, aztán kimentem a Szigetre és egész héten veletek énekeltem a Hare Krisnát. Teljesen ismeretlen ember, ez a kettő dolog maradt meg benne, hogy tavaly a Petőfi csarnokba játszottunk, és lehet, hogy ennek hatására, vagy más hatására Szigeten egész héten énekelte a Hare Krisnát. És ezek nagyon érdekes dolgok.
Jhd: Elvettem Csatótól a mikrofont most én fogom széttépni ezt az embert. A kérdésem mért lettél Krisnás?
Csató: Azért lettem Krisnás, mert gyakorlatilag egész életemben valami önmegvalósítási folyamatot kerestem. Emlékszem serdülő koromig abszolút nem érdekelt ez a dolog. Akkor csak ittam meg a csajokat néztem. Materialista életet éltem húsz-huszonhárom éves koromig.
Aztán eszembe jutottak ezek a dolgok. Csak így eszembe jutottam és olyan társaságba is keveredtem. Egy jóga klubba kezdtem el járni ahol meditáltunk. Ez nálam négy évig tartott. Hittem benne ezzel párhuzamosan jött a vegetáriánus táplálkozás is, amit tulajdonképpen már előtte pedzegettem, mert gimnazista koromban véletlenül oda keveredtem a húsiparba, és nem bírtam csak két évig. Gyakorlatilag ilyen csirkefejeken kellett csúszkálni… Ez egy baromfi feldolgozó volt. Tehát én a nagyból ki is maradtam. Ez csak ilyen „light” húsipar volt. Szóval én huszonéves koromtól nem eszek húst. Tehát zajlott nálam négy-öt évig a jógázás, de nem hozott semmi változást. Ennek az lett volna az értelme, hogy ne gondoljak semmire, és ha jön a gondolatom, gyorsan hessegessem el. És akkor majd csak történik valami. Nem hozott megoldás. Akkor már kezdtem becsavarodni. Úgy gondoltam, hogy ezt az álláspontot képviselem, hogy nekem nem kell erőfeszítést tennem, majd a dolgok megtörténnek. Hagyjuk őket megtörténni, mindent meg kell tapasztalni, le kell menni a pokolba, majd akkor feljövünk utána, ha mindent megtapasztaltunk.
Jhd: Bocsánat ezt beszúrom, még ide hogy: Egyébként ezt tanúsíthatom, amikor találkoztunk, már tényleg kezdett becsavarodni. Hú! Azt mondtam ez hihetetlen fickó! Ebből normális ember sosem lesz! Ordibált össze-vissza. Arra gondoltam, hogy kész van ez a figura. Szóval igazat mond a srác. Tényleg kezdett már megkattanni.
Csató: És akkor az derült ki a beszélgetésekből, egyrészt veled, más részt Vijayával(mantra gitárosa), hogy tudatos erőfeszítés ahhoz, hogy az ember lelki megvalósítást szerezzen. Ehhez tudatosnak kell lenni, és ezt nem gondoltam eddig. Úgy gondoltam, hogy megtörténik a dolog. Ez sem egyből esett le, hanem szép lassan, ahogy benne voltam ebbe a közegben. Teltek a hetek, és akkor egyszer csak: „Úr Isten! Hát nekik igazuk van” Szóval igazuk van, tudatosan kell csinálnom mindent. Amikor úgy adódott találkoztam a Krisnásokkal, és ezt a folyamatot ki kellett próbálnom. Tudtam, hogy minden dolgot csak akkor érthet meg az ember, ha megtapasztalja. Addig nem! Tehát mondhatom én kívülről. Kritizálhatok én mindenkit, ha nem megyek bele a dologba. Ha nem próbálom meg érteni belülről. Olyan mintha nem is csináltam volna semmit. Ez a kritikus dolga. De agy igazi bírálatot sem tud mondani, aki nem tudja miről van szó.
|